you don't are and it kills me
Minden annyira megérint, mint pl a cicus a buszmegállóban, ahogy odajott hozzám és simogatni kezdtem közben pedig azon gondolmodtam, hogy vigyázz magadra kis cicus, remélem van gazdid vagy, ha nincs találsz.
Amúgy nem vagyok jól. Épp reggelizni próbàlok a szalonban, de olyan görcsben van a gyomrom, hogy nem tudom lenyelni még azt se ami a számban van és a hányinger kerülget. Ráadásul lemondta a vendégem így potyara jöttem be korábban.
Szombaton megint hatalmasat csalódtam és megint iszonyatosan fáj a szívem. (A srác az, akiről már több bejegyzésben is szó volt ezelött) Persze én is hülye voltam, mert ha egy srác írja, hogy találkozni akar veled akkor minek hozza magával a haverját is. Miért voltam ekkora idióta, hogy ezt még akkor nem írtam meg neki? Mindegy sajnos ezen már nem tudok változtatni bármennyire is szeretném. Saját hülyeségéből tanul az ember.
Iszonyatosan haragszom rá, mert engem ne simogassan, puszilgasson, kulcsolja össze a kezünket, adjon szájrapuszit és a többit. A film után ne összekulcsolt kézzel sétáljunk, ne öleljen meg és csókoljon meg a moziparkolóban, mert én még elgyengülök és megszeretem. És az sem segített sokat, hogy olyan átkozott jó illata volt. De az, hogy egy azon felhúzta magát, hogy egy idegen srác bemutatott neki, utána meg a biztonsági őr is ott izélt, menjetek utána, ők meg otthagytak engemet és utánuk futottak. Hát én vártam picit majd kimentem sehol nem volt senki felhúztam magamat ezen. Végül elmentem oda ahol az uncsitesómék voltak, de azért írtam neki egy sms-t, hogy "azért jól otthagytatok köszi" aztán akkor sms-ben kommunikaltunk, végén vagyis hajnali 4-kor át akart jönni ahol mi voltunk, de mar nem volt értelme. Aztán felhívott, de elösször nem vettem fel, de aztán visszahívtam. Mondtam már otthon vagyok, meg kérdezte, hogy haragszom e, meg mondta, hogy majd kárpótól majd. Hajnali fél 5 volt és nekem nem volt erőm kifejteni neki a dolgokat, de bár azt tettem volna. Most már mindegy. Másnap írt, megbeszéltük, de arról semmit, hogy találkozzunk vagy most akkor mi van közöttünk szóval tegnap este beszéltünk utoljára és mindjárt megőrülök.. Most mi a fax van? Akarom, hogy írjon, akarok ennek adni még egy esélyt, mert ez így bazira el lett cseszve.
Segítsetek nekem, mit tegyek? :((
You don't care and it kills me Minden annyira megérint, mint pl a cicus a buszmegállóban, ahogy odajott hozzám és simogatni kezdtem közben pedig azon gondolmodtam, hogy vigyázz magadra kis cicus, remélem van gazdid vagy, ha nincs találsz.
Amúgy nem vagyok jól. Épp reggelizni próbàlok a szalonban, de olyan görcsben van a gyomrom, hogy nem tudom lenyelni még azt se ami a számban van és a hányinger kerülget. Ráadásul lemondta a vendégem így potyara jöttem be korábban.
Szombaton megint hatalmasat csalódtam és megint iszonyatosan fáj a szívem. (A srác az, akiről már több bejegyzésben is szó volt ezelött) Persze én is hülye voltam, mert ha egy srác írja, hogy találkozni akar veled akkor minek hozza magával a haverját is. Miért voltam ekkora idióta, hogy ezt még akkor nek nem írtam meg neki? Mindegy sajnos ezen már nem tudok változtatni bármennyire is szeretném. Saját hülyeségéből tanul az ember.
Iszonyatosan haragszom rá, mert engem ne simogassan, puszilgasson, kulcsolja össze a kezünket, adjon szájrapuszit és a többit. A film után ne összekulcsolt kézzel sétáljunk, ne öleljen meg és csókoljon meg a moziparkolóban, mert én még elgyengülök és megszeretem. És az sem segített sokat, hogy olyan átkozott jó illata volt. De az, hogy egy azon felhúzta magát, hogy egy idegen srác bemutatott neki, utána meg a biztonsági őr is ott izélt, menjetek utána, ők meg otthagytak engemet és utánuk futottak. Hát én vártam picit majd kimentem sehol nem volt senki felhúztam magamat ezen. Végül elmentem oda ahol az uncsitesómék voltak, de azért írtam neki egy sms-t, hogy "azért jól otthagytatok köszi" aztán akkor sms-ben kommunikaltunk, végén vagyis hajnali 4-kor át akart jönni ahol mi voltunk, de mar nem volt értelme. Aztán felhívott, de elösször nem vettem fel, de aztán visszahívtam. Mondtam már otthon vagyok, meg kérdezte, hogy haragszom e, meg mondta, hogy majd kárpótól majd. Hajnali fél 5 volt és nekem nem volt erőm kifejteni neki a dolgokat, de bár azt tettem volna. Most már mindegy. Másnap írt, megbeszéltük, de arról semmit, hogy találkozzunk vagy most akkor mi van közöttünk szóval tegnap este beszéltünk utoljára és mindjárt megőrülök.. Most mi a fax van? Akarom, hogy írjon, akarok ennek adni még egy esélyt, mert ez így bazira el lett cseszve.
Segítsetek nekem, mit tegyek? :((
She is the girl
Ő az a lány, akinek kevés legjobb barátja van és nincs is többre szüksége. A lány, aki a saját viccein nevet a legjobban. Aki kinyomja a telefont, de aztán rögtön vissza is hív és bocsánatot kér. Akire, ha szükséged van ott lesz melletted. Aki bármit megtesz azért, hogy felvidítson tégedet. Aki sose alszik el a kedvenc plüssje nélkül. Aki azt mondja, hogy nem csikis, de valójában nagyon is az. Aki nem add fel tégedet, ha igazán hisz benned. Aki hisz az örökké tartó szerelemben..
Staring
Látod azt a lányt, ahogy néz kifelé magából? Ha megkerdeznéd tőle, hogy mi baj, nem mondana semmit, amikor igazából minden az. Csak ül ott és azon gondolkodik mi rosszat tett, mit csinálhatott volna másképpen, hogy változhatott volna, ha meglett volna rá a lehetősége. És, ha lett volna rá lehetősége, hogy visszamenjen és újra csináljon mindent, akkor is ugyanez lenne e az eredmény. Ezért néz..
You aren't weak "– Csak mert segítségre van szükséged, hogy megbirkózz bizonyos dolgokkal, még nem vagy kevésbé erős. Az életben az igazán gyenge emberek azok, akik képtelenek beismerni, hogy segítségre van szükségük. Képtelenek beismerni, hogy nem bírják tovább egyedül. Gyengék. Azzal, hogy segítséget kérsz, hogy segítséget fogadsz el, azt ismered be, hogy gyenge vagy, és ebben megtalálod az erődet. A világ gyengéi azt gondolják, hogy mindent tökéletesen tudnak, és ezt mások orra alá dörgölik." -
|